Angelic life

május 17, 2007

Csak úgy csinál

Kategória: Az élet apró örömei, Party angels — by angyal @ 8:13 pm

Szerda. Eszterke kipattant az ágyból és eszébe jutott, hogy nagy nap van. A nap, amikor végre ő is Gardászhat, hiszen végre valahára nincs iskola.

A délutáni busszal repültem Lepkéhez(a buszon kertészkedtünk és főztünk a nénikkel :D ),majd Réka várt rám a megállóban. Végállomás! Megérkeztem. Szokásunkhoz híven mivel is kezdhettük volna, mint egy jó kis hátdágozással a kikötőben. Mire hazaértünk, Murphy bácsi törvényei érvényesültek. De minek?! :D Ennek örömére kikutattuk a bárrrrszekrényt és behűtöttük azt a (jónak nem mondható) pezsit,amit aztán nagy vidáman, Barátok Közt nézés után benyakaltunk kettecskén. A fürdőszobai Első Manolo Blahnik találkozót követően, a hangolás után, útnak eredtünk topánban és valamivel a kézben, amitől aztán később gyorsan megszabadultunk. Na de ilyet? :D Aztán danolászásba kezdtünk. A slágerlista csúcsán, ezen a napon, a Csak úgy csinál című szám végzett. Jött a villamos, a kukkoló, a mókás jegyvásárlás, a három pötty és a kaller bácsi, aki tüneményes volt és elcsevegett velünk az élet nagy dolgairól! :) Zamárdiban meglátogattuk az árokpartot, Zsoltiékat, a benzinkutat, aztán Garda. Sehol senki. Nagy ügy! :D Mi jól érezzük magunkat. Kismami göncben és buborékoktól vezérelve a táncparkett felé vettük az irányt. Úgy tűnt, bejött az ötlet. Beindult a buli. Pár sasszé után áttértem Á-vízre, na meg felbukkant az a titkos hódoló, aki kis híján megkérte a kezem pár óra ismeretség után. Meneküljüüünnkkkkk!!! :D Segítségünkre érkezett Ő, akire mindig számíthatunk, mert ha kell virraszt is, hogy engem biztonságban tudjon. Szee! A Tesco-s nagybevásárlás után vadzabálás következett a kocsiban(annyira gusztusos volt,amikor a sajtos kiflivel túrtuk a májkrémet.. Vagy nem is! yourkrémet :D ,hogy drága sofőrünk volt,hogy úgy érezte,nélkülünk folytatná útját, na de kevés sikerrel). :D Egy kis kimenő,majd szundikálás. Álmomban összeesküdtem a kedvencemmel.. Erre nincs más szó,mint OFF! :D Könyörgöm,csak ez az álmom ne váljon soha valóra! Fél kettőkor úgy döntöttünk, kialudtuk magunkat. Nekiestünk a TESCO-s zacsinak,majd nekivágtunk a rengetegnek. Tudtam én,hogy ennek nem lesz jó vége. Éreztem,hogy egyre rosszabb a helyzet,de még jóó,hogy a rendelőbe tartottunk pótanyámhoz,különben kockán forgott volna az életem. Lepke azonnal nekiesett a gyógyszeres szekrénynek és életét veszélyeztetve áldozatot hozott értem(akinek már vérben és könnyben forogtak a szemei :D ). Mire a vér eltűnt a szememből, megjelent az Ő ujján :D . Bunkósbottal a kézen :D  folytattuk utunkat: gyros, rágó helyett gumicukor és keksz(a 45 nem egyenlő 54), móló, pápik és hattyúhadak.. Felejthetetlen volt!!! Aztán fájdalmas búcsú (Nehéz a boldogságtól búcsút venni) ,de holnap Boldogság,gyere haza. :D Gond egy szál sem. Köszönöm Neked!

1 hozzászólás »

  1. Jót kacagtam megint.. :D

    Comment Szerző: cherry — május 17, 2007 @ 8:34 pm |Válasz


A bejegyzéshez tartozó hozzászólások RSS csatornája. TrackBack URI

Szólj hozzá

Az erőt adja: WordPress.com