Beteges

Betegesen perverz álmokat kezdtem el dédelgetni. Csak mert baromira unom, hogy a kilók meg sem mozdulnak rajtam.. Nagyon unalmas. Most már kiadós kajálásokról se számolhatok be és a mozgást is megszerettem, mi kellene még? Pár éve -fele ennyi kitartással- kilók sokaságától szabadultam meg néhány hét alatt.. Mire fel ez a nagy ragaszkodás?

Betegesen perverz álmaim vannak. Szeretnék átesni a ló túloldalára. Most már valami nagyon drasztikus lépésre fogom rászánni magam, mert a nyár zakatol felém mondhatni fénysebességgel, úgyhogy nincs mire várni. De sajnos nincs az a mazochista módszer, ami képes lenne akkora változást hozni az életembe, amilyenről álmodok. Már nem csak pár kilóról van szó, hanem rengeteg sokról.

Szeretnék olyan vékony lenni, mint azok a lányok, akiknek a combjuk vastagsága megegyezik a karoméval, akiknek méterek vannak a lábaik között, kiáll a vállcsontjuk, beesett az arcuk. Olyan lány, aki 24-es nadrágot hord és akin az XS-es póló is lötyög. Akinek befele nő a hasa és olyan mint egy deszka, hátul egy formás kis popsival. Milyen jó is lenne! Konditemebe csak unalomból járnék, kiló számra enném a tábla csokikat, mondván, úgysem fog rajtam. Tésztát ennék pogácsával és sajtos kiflit, és fordítva. A strandon megbámulnék minden olyan lányt, akin remeg a háj és nagy a melle, hiszen minek az a sok felesleg, hova tartalékolunk, a nagy mell pedig csak akadály, még ha a pasik buknak is rá. Minden nagy lenne rám és bármit felvehetnék. Felvehetném a cicanacit, a répanadrágot, bármilyen feszülős stretch cuccot, amit csak akarok…

Viszont: A kivágott felsők és a szépséges melltartók kora lejárna azon nyomban. Elveszíteném a derekam, a csípőmet, a gömbölyű formákat, zavarna, hogy minden gatya nagy rám és nincs az a ruha, amiben igazán nőies lehetek. Így hát nagyobb mellekre vágynék. Milyen jó is azoknak a lányoknak, akiket nagy cickókkal áldott meg az ég! Minden ruhában dögösek, szexik, ha monokiniznek szem nem marad szárazon, szerepelhetnek fehérnemű plakátokon, elfelejthetik a “push up” és “szivacs” szót..

Viszont: Fáj a hátuk, a mellük akadályozza őket a mozgásban, fehérneműszettet nem tudnak venni, mert felsőből mindig nagyobb kell nekik, a gravitáció jobban vonzza a melleiket, így egy idő múlva már csak úgy tudják összemerni őket, kiváltképp szülés után..

Ki tudja mi a jobb? Egész életemben halálos küzdelmet folytattam a kilókkal szemben, és elég sokáig zavart, hogy a melleimet inkább aputól, mint anyutól örököltem. De ahogyan ez az egész gondolatmenet végigfutott az agyamon, rájöttem, jobb ha maradok ilyen, amilyen. Feleslegekkel, erősen a középkategóriában, de legalább békében. Valószínűleg a nagy mellű lányok nincsenek megelégedve a cicijükkel és a túlságosan vékony lányok pedig hízni szeretnének. Úgyhogy mostantól fogva nincs több nyafizás. Mindenki úgy tökéletes, ahogyan van! Csak próbáld meg szeretni magadat!